“Mekkora mázlim van, hogy kivételt tettél velem!” Ez többször is elhangzott tőle a két nap alatt, amit együtt töltöttünk. Mert Matt-el ez egy picit más volt, mint csak úgy szimplán vendégül látni a kanapémon. Az élete apró, de számára oly fontos részleteinek felkutatásában aktív szerepet vállalni nekem is nagyon megható és felemelő érzés volt.
Az első üzenetét olvasva azonnal azt éreztem, hogy meg kell ismerkednünk, és ez valami elképesztő dolog kezdete, amiben nekem is szerepem lehet. Bár “single” férfi utazó volt, akiket ugye nagyon ritkán fogadok, ráadásul semmi referenciája nem volt, mégsem gondolkodtam sokáig. Ezért érezte mázlistának magát, hogy ő volt a kivétel, mindezek ellenére.
Matt egy amerikai fiatalember, aki 13 hónapja utazgat a világban, és azért esett most a választása Miskolcra, mert a magyar dédapja a közeli kis faluban, Göncön született. A neten évek óta kutatja a családfáját, de most jutott el oda, hogy az ősök szülőföldjére személyesen is betegye a lábát. Még mielőtt megérkezett, már akkor egyeztettük, hogy nekem is van ilyen vezetéknevű ismerősöm Miskolcon, felveszem vele a kapcsolatot, és mindenképp össze kell hoznunk egy “családi” találkozót.
Matt elindított egy másik rokoni vonalat is, és Zsuzsa megtalálásával óriási szerencséje volt, mert 3 éve ő is elkezdte a családfa kutatást, így rengeteg információja volt a Prókátor családról. Délelőtt együtt mentek el Göncre, és próbáltak infót szerezni a templomból, temetőből, és a helyiektől. Annak ellenére, hogy nem beszéltek egy nyelvet, nagyon jól elboldogultak, és egy csomó kérdésükre is választ kaptak.
Délután én is csatlakoztam hozzájuk, egyrészt fordítási segítség miatt, másrészt persze érdekelt is a nyomozás, és még most is hihetetlen izgalom fog el a téma kapcsán. Velünk tartott még Ági, a miskolci ismerősöm is, aki szintén ugyanezt a vezetéknevet viselte. Zsuzsa otthonra hívott magához minket, aminek még “családibb” hangulata volt. Előkerülek a feljegyzések, régi fotók, családfák, én pedig tanúja lehettem annak a megható folyamatnak, ahogy ebből a 3 teljesen idegen emberből, akiket több ezer kilóméter választ el egymástól, pár óra leforgása alatt egy család lett. Zsuzsa még le is vetette Matt-el az ingét, mert megfigyelése szerint a család férfi tagjainak nagyon jellegzetes mellkasa van. Illetve azt is csak most tudta meg, 38 évesen, hogy a nevének, a magyar prókátor szónak mi a jelentése.
Prókátor Ágnes, Prókátor Zsuzsa, Matt Prokator
Egészen az 1800-as évek elejéig sikerült felgöngyölíteni a fonalat, de mivel vannak még fehér foltok, a közeljövőben mindeképp kapcsolatban maradnak, és folytatják a kutatást, valamint Matt az édesapjával is el fog a környékre látogatni.
Bár Zsuzsa szabadkozott, hogy a délelőtti gönci kutatás miatt nem volt ideje vacsorával várni minket, a spontán készített virsli és a saját termesztésű paradicsom tökéletes hungarikumnak bizonyult Matt számára. Mi pedig azon nevettünk nagyon, ahogy ő ezt próbálta illedelmesen és kulturáltan megenni.
Zsuzsa konyhája, a falat díszítő szakajtó és a pirpos műbőr ülőgarnitúra pedig az én gyerekkori emlékeimet hozta elő. Hányszor, de hányszor kentem bele a maszatos mancsaimat, anyukám nagy örörmére. Most már Bogi teszi ezt helyettem.
Késő estig maradtunk, aztán otthon még a borozás mellett hajnalig folytattuk a beszélgetést utazásról, filmekről, sportról, zenéről, kapcsolatokról és megannyi közös témáról. Októberben tervezi a Camino-t bejárni, így persze ezt a témát is kiveséztük, a fotóalbumom lapozgatása közben. Mostanában nem nagyon szoktam papírképeket nézegetni, de megvolt a maga varázsa. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor még nem kellett mindenhonnan posztolni, és senki sem tudta merre járok.
Sajnos reggel korán indult, így már csak egy rövid kávéra volt időnk. Bogi ragaszkodott hozzá, hogy 5-kor keltsem, hogy ő is el tudjon búcsúzni tőle. Első szóra felkelt, nem tudom ez miért nem szokott így sikerülni, amikor suliba kell indulni, és kocosan, csipásan kibotorkált egy búcsú ölelésre. Matt mindkettőnknek a szívébe zárta magát, remélem hamarosan úra találkozunk.
Valóban egy remek nap volt, Matt nagyon jól érezte magát /persze mi is / A tolmács programmal a nyelv sem jelentett gondot.Az idő sajnos kevés volt, pedig szívesen beszélgettem volna vele még a családról. Rövidesen ujra találkozunk, de már a papa jelezte hogy ő is jön és megyünk őseink nyomába. Addíg felkutatom a lehetőségeket.Érdekesség még, hogy szintén Amerikában élő rokonok, akiket a kutatás során ismertem meg és kapcsolatban vagyunk, javasolták, hogy jó lenne egy prókátor találkozót szervezni !
Nagyon örülök, hogy téged és a kislányodat is megismertem. Jó volt veletek és köszönjük a segítséget. Egy hamar nem felejtjül el ezt a remek napot !